ismeretlen szerző ismeretlen szerző v1 v2 p1 c1 v3 v4 p1 e1 Szerettelek már, mielőtt megszülettél,
figyeltelek, ahogyan nőttél.
A nehéz órákban melletted álltam,
veled, veled együtt sírtam. Mikor úgy érezted, mindenki elhagyott,
a félelem sötéten körülfogott,
Én akkor is ott voltam veled,
te nem érezted, de fogtam a kezed. Karomban hordoztalak téged,
hogy egyszer együtt legyünk végleg! Értsd meg, az ár ki van fizetve, örökké élhetsz,
együtt sétálunk majd az aranyutcákon,
letörlök szemedről minden könnyet,
ó, mert szeretlek! Mindenhol kerestél már boldogságot,
emberektől vártál igazságot,
de csalódtál, kiábrándultál,
gyere hozzám, hazatalálsz! Mindig érezted, hogy valami nincsen rendben,
nem értetted, mi értelme az életednek,
talán féltél, mikor jön a halál,
de Nálam örök élet vár! Hatalmas Király vagyok, de érted adtam az életem,
hogy megmentselek a haláltól, oly kedves vagy Nekem.
Mikor megmozdultál, átöleltelek,
s mikor megvontad a vállad, akkor is vártam rád!